Eljött az iskola (inkább rámtámadt), tehát itt az ősz, ami annyit jelent, hogy vége a nyárnak. És úgy gondoltam, hogy összegeznem kéne… Mi is történt velem?
Tehát. Kezdődött egy egész jó németérettségivel, majd megkezdődött maga a nyár. Úgy terveztem, hogy dolgozni fogok, de három diákszövetség felkutatása és az internet végigböngészése után rájöttem, hogy nincs munkalehetőség. (Gazdasági válság, usw.) Kis elkeseredés után felcsillant a remény, de sajnos Viktor sem tudott beprotezsálni sehová, úgyhogy maradtam munka nélkül. Nekiálltam portugált tanulni, aztán összejöttem a portugáltanárommal, majd egy hónap után úgy éreztem, hogy valami hiányzik, ezért véget ért a kapcsolat… Utána néztem ki a fejemből pár héten át, majd találkoztam Krisszel, mentünk a Velencei-tóra (két napot, éljen, ennyi volt az egész nyaralásom), aztán összejöttünk, és most végre úgy érzem, hogy semmi sem hiányzik. Időközben jártam angolozni, ahol rájöttem, hogy nem kell aggódnom a nyelvvizsgától, novemberben simán sikerülni fog… (Hiszen csak középfokú lesz.) Sok emberrel találkoztam viszont, aminek nagyon örülök. Kezdődött Judittal és Mazsival (a Mazsola), aztán jött ugyebár Dániel, utána körülbelül öt percre összefutottam Svityóval, majd kicsit később Anett (a vidéki parasztleány), és a nyár utolsó napján végre találkoztam ismét Patrikkal. (Patrik Pesten fog tanulni és koliban lakik, úgyhogy szerintem majd többet (sokkal többet) tudunk majd találkozni, mint eddig.)
Ezen a nyáron sok mindent átéltem, új dolgok, élmények… Sokat is tanultam, mármint itt nem igazán tanulásra gondolok, hanem fejlődésre… Emberismeretre… (Utóbbiból nagyon sokat tanultam… Most már úgy érzem, meg tudom válogatni, ki igazi barát, ki csak felszínes haver és ki ellenség.) Ezek mellett írtam még elég sokat és sokat gondolkodtam is… Mindenféléről. Vallás, filozófia, emberek, élet, jövő, sors, sorolhatnám.
Persze a filmek még mindig fontos szerepet játszanak az életemben, úgyhogy jöjjön a maradék filmtömeg, amit még láttam a nyáron:
A Titanic után volt a Mélység titka (The Abyss), amin bár bealudtam, tetszett. (Be kell valljam, még sosem aludtam el filmen…) Utána következett a zseniális 8 tanú (Vantage Point), amiben (remek szereposztás mellett) nagyon jó történetvezetési technikát láthattunk. Később jött az X-men – Kezdetek – Farkas (X-men – Origins – Wolverine), ami olyan, mint a többi „képregényes” (marveles) film… Egytucat. Ezután jött ismét egy Hugh Jackman-film, a Tökéletes trükk (The Prestige), aminek a végéről azt hittem, hogy lesz valami becsapás, hogy á-á, mégsem klóngép, hanem valami trükk, de sajnos nem így volt, de ennek ellenére bejött a film. Majd kis izgulásnak volt itt Halál a ragadozó ellen (Alien vs. Predator) és The Haunting in Connecticut is…
De persze rég látott filmet is kell nézni nyáron, így beraktuk a lejátszóba a Sakáltanyát (Coyote Ugly). Nos… Egyrészt imádom ezt a filmet, mert jók benne a zenék, másrészt imádom ezt a filmet, mert a színészek is jól hozzák a szerepüket (megmeg van benne Tyra Banks), harmadrészt pedig ahogy összeáll az egész. (De hogy az I Will Survive c. számot miért tartják meleghimnusznak, azt még mindig nem értem. Vagyis értem, de akkor meg bizonyos felfogásban kicsit pesszimista a dolog, nem?)
Legvégül következett pedig a The Man From The Earth… Végre kicsit filozofálhattam, gondolkodhattam, átgondolhattam az előző postomat… Vallás. Érdekes dolog és kimeríthetetlen téma, ami könnyen szülhet vitákat. Persze nem veszekedéseket, hanem igazi vitákat, érvekkel és ellenérvekkel, amiket nagyon szeretek…
Nem pont így akartam írni, de sebaj. Most ilyen lett… Lesz ez még így se… Ennyit a nyaramról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése