Kellemes döbbenet.

"mazsi.: ha most mehetnél bárhova, hova vezetne az első utad?

PaPe.: vennék magamhoz fülhallgatót, felülnék egy buszra és valahol leülnék a Tiszaparton.

mazsi.: tiszapart? . nem mennél messzebbre?

mazsi.: vagy messzebre? :D

PaPe.: nem. nekem elég a Tiszapart. Reális. És ha kell, könnyen haza tudok jönni. :]

mazsi.: a fene enné azt a realista fejed :D"

És ezután jöttem rá, hogy eddig Krisztiánon kívül Flórát szerettem a legjobban. Úgy teljes szívemből. Azzal a leírhatatlan érzéssel. Még akkor is, ha lány. Még akkor is, ha én a fiúkat szeretem...

Furcsa. Furcsa észlelés és megdöbbenés. De az a kellemesen furcsa érzés. Lehet ilyen? Lehet ilyet?

(Megj.: Flóra Csongrádon lakik.)