2010. január 10., vasárnap

The Phantom of the Opera.

Nagyon szeretem a musicaleket, az Operaház fantomjának a zenéje pedig már körülbelül öt éve megvan, a film 2004-ben készült, de eddig nem tudtam megnézni… Most pedig végre sikerült megtalálnom és letöltenem…
A történetet –gondolom- az olvasók többsége ismeri, úgyhogy erről nem írnék, inkább a filmről.
A főszerepet, tehát Christine-t Emmy Rossum játssza. Igazából miatta találtam meg a filmet, mert Krisz mutatott egy számot, amit Rossum kisasszony énekelt… És utánanéztem kicsit az énekes-/színésznőnek és tádám.
A fantomot pedig Gerard Butler alakítja, aki ismerős lehet a 300 Leónidaszaként, vagy akár Beowulfként.
Christine nyálas szerelmét, Raoult pedig a nyálas képű Patrick Wilson alakítja. [Be kell vallanom, ezt a szerepet nem lehetett nehéz eljátszani… Vagy csak Wilson úrnak nem kellett sokat belefeccölnie a munkába?]
Igazából egy egész jó filmet láttam, és ha nem is tetszett valami, az nem a rendező [Joel Schumacher] hibája, hanem Andrew Lloyd Webberé, de őt meg nem bántom, mert zseni.
Legszebb: A Párizsi Operaház. Még –sajnos- nem volt érkezésem megtekinteni élőben, de amit a filmben látott, az lenyűgözött… [Aki pedig már láthatta személyesen, annak pejparipa pipilőjét a popójába.]
Legrondább: Itt bizony Gerard Butler volt a legrondább, köszönhetően a sminkesek gondos kezeinek.
Legjobb: Miranda Richardson [láttam már ezekben: Az Órákban, mint Virgina Woolf nővére, Harry Potterben Rita Vitrolként és a Párizs, szeretlek!-ben, mint feleség] hihetetlenül tehetséges! Meg is értem, hogy kétszer is jelölték Oscarra. Szegényes arcmemóriám miatt nem jutott eszembe, hogy ki lehet ő, de végig azt hittem, hogy francia színésznő, aki csak próbálkozik az angollal… Rajta kívül semelyik [angol anyanyelvű] színésznek nem volt akcentusa… Ő meg átvert… A kis gonosz.
Második legjobb: Minnie Driver, aki ugyan keverte az olasz és a francia akcentust [eredetileg olaszt játszott, de biztos megzavarodott szegényke, hogy Párizsban játszódik a film], mégis nagyon jól játszott a félgonoszt [értsd: félgonosz = nem szúr ki a jófiúkkal, de riválisa az egyiknek, itt Christine-nek].
Legrosszabb: Emmy Rossum arcjátéka. Mert nincs neki, folyton ugyanazt a semmilyen arcot láthatjuk. [Amit amúgy az egyetlen albumának a borítóján is.]
Legjobb harcjelenet: temető, kardpárbaj. Mínuszpont: minek kellett megvágnia a fantomnak Raoult?
Legjobb csókjelenet: Raoul és Christine csókja a tetőn… Végre nem csak egy szájrapuszi vagy félórás nyáladzás. Gyors, nyelves lekapás. És pont.
Legrosszabb csókjelenet: A fantom és Christine csókja. Nekem ne mondják, hogy egy olyan baszott jó nő, mint Christine [aki a hálóruhája alatt is fűzőt hord by the way] megcsókolna egy olyan rusnyaságot, mint a fantomúr.

És kis kitérő m.-nek legutóbbi cikkére:
Ebben sem voltak melegek! Én nem értem ezt… Dehát hogy létezhet így film? :O Bezzeg törpe meg cigányok voltak… Ha-ha-ha. :] [Én komolyan nem értem a külföldi cikkírókat.]

3 megjegyzés:

Daedalus írta...

Hát szinte mindenben egyetértek Peti. Én múlt pénteken láttam utoljára, immáron kb. 6-7-etedjére. XD Sztem szép jelenet még a "Past the point of no return"-t is, amíg le nem kerül a maszk. :D

Andris
(első komment-amúgy nem is tudom miért szóltam hozzá, talán azért, mert úgy szeretem ezt a musicalt :)

Svityó írta...

Nanana! Azért ennyire nem jó film:D Amúgy is csak két szám tetszik belőle:P De ha a Madáchban néznéd meg... na, arra rá tudnál venni:) Majd értekezzünk erről:P

Unknown írta...

A rusnya fantomúr egyébkét a rusnyaságával együtt vonzó... Szal nebáncsd. :P Krisztin meg csak megjácca magát, úgyhogy megvan róla a véleményem... Egyébként meg a csónakázós rész után milyen gyorsan átadta magát a fantomúrnak... Tudom, az áriázástól elfáradt... A rossebbet! :P :D

Raul nekem túl nyálas. Nókomment.

Legjobb párbaj... Minek kellett megvágnia? Mert loreál! :D

Butler egyébként télleg így tud énekelni, vagy csak szerzett valami hangdublőrt? Kár, hogy beles. :P

Nemkérte a kommentemet senki? Nem is kell. :D