Találkozó a Gyurival.

Igen, mert tulajdonnév előtt is állhat határozott névelő.
Szóval. Sokkal könnyebb és élvezetesebb úgy olvasni valakinek a blogját, ha egy archoz tudod kötni. Látod magad előtt, ahogy épp megtörténik vele a leírt esemény, így te is szívesebb olvasgatod az irományait.
Béültünk egy gyorsétterembe, melyet most nem neveznék meg [de kicsit mintha olyan skótos beütése lenne a nevének…], Gyuri elfogyasztott három fagylaltot, én meg röhögtem, aztán ő is… Jól éreztem magam. És megismerhettem. Nem csak a betűit.
[Jaaa, amúgy amíg vártam reá, [volt bőven időm], készítettem pár képet a feneketlen tónál. Hamarosan posztolom őket.]