Nem elég, hogy átjön, megtesz egy ilyen horderejű dolgot, mint amit megtett, nem gondolva bele, hogy ezzel lehet, hogy rosszat tesz nekem, és hogy sebeket tépdes felfelé és hogy nem biztos, hogy etikus, de azonnali választ vár, és mivel én nem tudom hirtelen kezelni az egészet, mert én sosem számítottam rá, hogy ilyen velem megtörténhet, velem, akiről tudjuk, hogy alapból mit gondolok az ilyen dolgokról, szóval zavarja a nem-válaszolásom, és ezért nem elég, hogy levélben belém bök még olyan mondatokkal, amikről tudja, hogy ugrom, és amikről mindketten tudjuk, hogy nem igazak, [ezzel hazudik, magának is meg nekem is, és igazából i accept it but don’t see the point] de még a blogjában is belém mar, hiszen mi mást tehetne, jó az. Szerinte. Így védekezik, én meg így fájok. Én azt hiszem, nem bántottam… Nem hogy ennyire, de úgy egyáltalán… Áj dont ándörsztend pípöl.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése