… akart lenni, igazi szentimentalista, romantikus, érfelvágós. De egyszerűen nem megy, mivelhogy itt olyan dolgok zajlanak, hogy
Tamás Pestre költözik és így vígság lesz.
979 azt mondta, hogy már 2010 februárjánál jár a blogomban és végig fogja olvasni, ilyen szépet a blogommal kapcsolatban rég hallottam.
a Macskával az éjszaka közepén birspálinkát iszunk, majd nekiállunk nightcookingolni, amit persze jól oda is égetek, mertmivelhogy én tudok főzni. [Amúgy a rizsnek tényleg nincs baja, mindig Te fogod főzni a rizst.]
Ő pedig hazajött messzi Debrecenvárosból, én pedig leírom ide, hogy szeretem. [Elgondolkoztam azon, hogy átok-e vagy szerencse, hogy nem olvassa a blogomat, de inkább utóbbi mellett döntöttem, mivel már kinyilatkoztam neki, hogy nem akarok befolyásoló tényező lenni az életében; hogy mindenben döntsön úgy, mintha én nem léteznék.]
Ezek a dolgok, kérem szépen, mosolyra húzzák a számat.
[Azért akart ez a bejegyzés szomorú lenni, mert rájöttem, hogy szeptember elsején valószínűleg el fogom bőgni magam, merthogy egész nyáron nem voltam sehol a gyufagyáron kívül.]
2 megjegyzés:
Amúgy ha lejárnak a vizsgáim én is hasonlót tervezek, mint 979. :)
És be is tartottam a szavam, mert olyanféle vagyok.
Nem is bántam meg, mert ez a hol abszurd, hol hibbant, hol metaforikus, hol költői, önironikus, de mégis életvidám, játékos, szócsavarós-szóteremtős, betűmérettel variálós, sokszor ironikus stílus nekem bejön. :)
Megjegyzés küldése