Mindig, mikor visszaolvasom magam (persze csupán önellenőrzés céljából, semmi nárcizmus vagy hasonlók, ugyebár), meglepődöm, hogy mennyire buta voltam, mikor ezt vagy azt a bejegyzést megírtam. És most nem az évekkel ezelőttiekre gondolok, hanem akár az egy hónapja megírtakra is. (Mert az természetes, hogy az évek alatt érik az ember, de én akár egy hónap távlatából is buta(ság)nak gondolom, amit leírtam.)
Sem a stílus, sem a tartalom, sem pedig a világkép nem változik. Mindegyik gyerekes, átgondolatlan.
Borzalmas tudni, hogy igazán egyszerű kis lény vagyok (a szó minden értelmében), de legalább tisztában vagyok magammal és igyekszem ezen változtatni. (Mondjuk ha racionális akarok lenni és visszaolvasás után sem látom a fejlődést, akkor lehet, hogy erre tulajdonképpen nincs is lehetőség, de ezen majd elgondolkozom egy újabb hónap múlva.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése