Sokat gondolkodtam azon, hogy a magyar embereknek miért van ilyen furcsa mentalitásuk és hozzáállásuk a dolgokhoz... Ezt leginkább a tömegközlekedési eszközökön szoktam megfigyelni. Például mindig is furcsálva néztem a külföldi filmeket, hogy a mozgólépcsőn a tömeg nem úgy áll, mint nálunk, hogy összevissza, hanem szépen a jobboldalon, egymás mögött... Ha beszélgetni akarnak, egyik hátrafordul a másikhoz... De nálunk ez nem így van... Nem... Mindenki oda áll, ahova épp jól esik, oda teszi a csomagját, ahol éppen elfáradt a karja, stb...
De ezen a héten nagyon meglepődtem... Akármelyik nap szálltam mentem le vagy fel a mozgólépcsőn, egy oldalon álltak. A jobboldalon! Egymás mögött... Én pedig simán le tudtam szaladni mellettük.
Ezek tanulnak... Vagy változik a hozzáállásunk? Kezdünk hasonulni nyugathoz? Boldogabbak vagyunk? Figyelünk egymásra? ... Nem tudom, de egy biztos, legalább azt megtanultuk, hogy könnyebbé tesszük azzal mások életét, ha kicsit jobban odafigyelünk rájuk. :]
De ezen a héten nagyon meglepődtem... Akármelyik nap szálltam mentem le vagy fel a mozgólépcsőn, egy oldalon álltak. A jobboldalon! Egymás mögött... Én pedig simán le tudtam szaladni mellettük.
Ezek tanulnak... Vagy változik a hozzáállásunk? Kezdünk hasonulni nyugathoz? Boldogabbak vagyunk? Figyelünk egymásra? ... Nem tudom, de egy biztos, legalább azt megtanultuk, hogy könnyebbé tesszük azzal mások életét, ha kicsit jobban odafigyelünk rájuk. :]
2 megjegyzés:
Ezt én is megfigyeltem. És ma szenvedtem az eperrel és odajött egy néni a metróban és adott nekem egy szatyrot, hogy ne fogja össze a ruhám. Attól függetlenül alattomos eprünk összefogta a gyönyörű fehér kabátkámat, mintha öltem volna:D Puszi!
Jaj Pape, nekem is hiányzol, de ezt a pár vizsgát már kihúzzuk, még ha nem is lesz 4,0-ás átlagom, akkor meg csak 3.9:D Hát van ilyen:D
Megjegyzés küldése