2009. június 4., csütörtök

Osztálykirándulás? Pörfikt.

Sokan mondják, hogy az osztálykirándulásnak nem arról kéne szólnia, hogy mindenki totál részeg... Szerintem ezt csak a képmutató emberek mondják... Mert nem CSAK erről szól. Ez IS része... Most akkor írnék a saját osztálykirándulásomról:
Kedden fél nyolckor találkoztunk a Keletiben, majd gyors helyfoglalás után nyolckor elindult a vonat... Szerencsém volt, mert (hellyel közzel) azokkal az emberekkel utazhattam egy fülkében, akiket a legjobban szeretek. Két és fél óra zötykölődés után (ami beszélgetéssel, énekléssel, sütifalással telt el) megérkeztünk Miskolcra, ahol már várt minket a busz. Felszálltunk, majd leültünk (vagyis mi inkább Katával bepasszíroztuk magunkat az ülésre, mert ő hatalmas bőrönddel jött, ami mellett-felett alig fértünk el ketten). Utána egy húsz perces út után megérkeztünk a szálláshoz, ami -mondhatom- tökéletes volt... Kis faházak voltak egy lankás területen. A házikók 6-8 szobásak voltak. Sajnos két olyan osztálytársammal kerültem egy szobába, akiket -szinte- gyűlölök, de az vigasztalt, hogy másik három laktársamat viszont nagyon kedvelem.
Lepakolás után nem sokkal elmentünk -végre- a barlangfürdőbe, ahol három órát töltöttünk el... Ezt a fürdőt mindenkinek csak ajánlani tudom, igazán jó hely... Miután jól kiáztunk, visszafelé bementünk a közeli kisboltba, ahol én megvásároltam a három sört, amit esti elfogyasztásra terveztem. A táborba visszaérve, kis pihenés után nekiálltunk Szimlerrel meg Rolanddal szalonnát sütni, aztán csatlakozott hozzánk Annamari is, így egész jól telt a szalonnasütés...
Miután lerágcsáltam a félig szenes szalonnámat a nyársról, iszogatni kezdtünk, de lehet, hogy a fáradtság, lehet, hogy az éhezés miatt elég gyorsan beütött, aztán már azon kaptam magam, hogy Rolanddal a lányok ablakán nézünk befelé, ahol a szobában Tihamér álldogál Kata tangájában... Nem kicsit röhögtünk. Utána benyitottunk, és láttam, hogy bent már elég jó a hangulat (vagyis ők már többet ittak, mint én). Visszamentünk a saját kis házikónkban, ahol megittam a maradék söröm, majd megkínáltak fütyülős málnával és házipálinkával... És aztán valahogy olyan volt, mintha a háromnegyed osztály a szobánkban lenne... Később kínáltak még elég sok mindennel, én meg nem tudtam nemet mondani, semmilyen tudatmódosítóra... XD
A legjobban mégis az tetszett, hogy ilyen jó barátom van, mint Annamari... Mert mikor már a körülbelül hatodik kémcsövet dugták az orrom elé (amiben azt hiszem, épp Jäger volt), Annamari hangos "PaPe! Te többet nem iszol!" Felkiáltással kikapta a kezemből, és megitta helyettem... Mert vigyázott rám. *.*
Másnap nyolckor keltünk, gyors tusolás után körbenéztem a táborban és érdeklődve figyeltem az ébredező emberek arcát. Reggeli után pedig kitakarítottuk a házakat és a tábort... (Én szedtem össze a táborban az üvegeket és sörös dobozokat, csupán (!) három szatyor lett tele velük.) Tíz órakor elhagytuk a szállást, majd elindultunk a busszal Diósgyőr felé... A fél osztály bement a várba, mi pedig vásároltunk addig. Délben elmentünk Lillafüredre, ahol megnéztünk páran egy vízesést, míg a többiek ettek, utána felpattantunk egy vonatra (kisvasút)... Ezzel csak az volt a baj, hogy rossz irányba ment... (Pff, fölös pénzkidobás...) Majd végül megérkeztünk Miskolcra, a pályaudvarra, felszálltunk a pesti vonatra, és hazadöcögtünk...
Igazán vicces, szórakoztató és tartalmas kirándulásunk volt... És rájöttem, hogy mennyire ki tud derülni egy ilyen kirándulás alkalmából, hogy ki milyen a valóságban... :)

Nincsenek megjegyzések: