Ideges.

Én egy piromán, nimfomán, kleptomániás animál-nekro-pedofil vagyok.
Ja nem. Az más. :]

De én is kaptam már szép jelzőket. És olyan szépeket gondolnak rólam egyes emberek. Vagyis ebben a bejegyzésben egyetlen emberről van szó. (Ne kérdezd, ki az, nem lényeg.)

Nézzük sorjában.
Nem vagyok őszinte.
Teljesen káosz az életem. Hm… Lehet benne valami. Miért is? Mert elég sokan kicsit furán bántak velem mostanában. Meg elég sok új ember jelent meg, illetve közöltem apámmal és a volt barátnőmmel, hogy meleg vagyok. De nem. Nekem nem lehet káosz ilyenkor az életem, hiszen senkinek sem lenne az.
Gyerekes vagyok. Igen. Bár szerintem ha a barátaimat megkérdezné, akik tényleg ismernek, akkor valószínű teljesen mást hallana rólam.
Apakomplexusom van. Azért jöttem össze Igorral (aki 23 éves), mert én egy apapótlóra vágyom. Egy sokkal érettebb, intelligens emberre. (Szerintem az normális, hogy egy érett és intelligens emberre vágyom. Mert ki nem??? De nem. Szerinte ez már rögtön apakomplexus.)
Hisztis vagyok. Jó. Tény, hogy elég gyorsan kapom fel a vizet, de néha mások is túlzásba visznek dolgokat.
Nem értem a poént. Naponta azt mondja, hogy én “pancser vagyok”. Vagy hogy “én szerencsétlen vagyok”. “Egy káosz”. Persze csupán poénból mondja… Tényleg, milyen humoros minden nap ezt olvasni… haha-haha.
Nem találtam még meg a helyem a világban. Naná, hogy nem. Mondjatok egy olyan 18 évest, aki már igen. Nekem legalább vannak céljaim a többiekkel ellentétben. És kitartó vagyok, meg fogom őket valósítani. Bármi áron.
Túl sok idegen szót használok. Ez nagyon nem igaz. Szerintem a monogám és a gerontofil szavak ismerete és használata teljesen általános. Most jelentkezzen hangosan, aki szerint gáz, hogy használok ilyen szavakat! (Hú, síri csend.)
Elegem van már!