Ma reggel, mikor felkeltem, úgy éreztem, ez egy különleges nap lesz. Lehet, hogy az is volt/lesz, de lehet, hogy teljesen átlagos… Érdekes dolog ez. (Amúgy most nem tudom, hogy hogyan jutott eszembe, de tegnap este érdekes érzések kavarogtak bennem… Arról, hogy ki is vagyok én pontosan a világban, mások hogyan viszonyulnak hozzám, én hogyan viszonyulok hozzájuk, mit adok és mit kapok… Na de most vissza az eredeti vágányra.)
Tusolás, haszárítás, öltözés, hajvasalás, reggeli, fogmosás, e-mail-ellenőrzés… Mindennapi rutin… Aztán gyorsan irány a Nyugati, ahol Annamarira várok… 10 perccel korábban érkezek, as usual. Mikor már a második csövest küldöm el, hogy “Sajnos nincs pénzem.”, akkor veszem csak észre… Akkor veszem észre, hogy van még remény. Hogy igen, lehet, hogy még Európához tartozunk. Hogy vannak bennünk egymás iránti érzések… Törődés és hasonlók. Ugyanis a kordonnál (most a kordonról való véleményemre nem térek ki) vizet osztogatnak. És ekkor hirtelen csilingelés a fülemben, nimfák dala, rózsaszín köd, édes íz a számban, “A vida é bonida!”, mindenmás… Annyira jó ezt látni. De aztán hirtelen vágás (mint mikor a filmekben végighúzzák a lemezjátszó tűjét a bakelitlemezen), mert egy újabb (ezúttal egy kissé kusza fogsorú, fiatalabb) ember jön oda hozzám:
- Szia! Éppen pénzt gyűjtök, hogy elutazzak, nincs véletlenül egy száza…
- Nincs pénzem! – vágok közbe, mert már fáraszt a sok kéregető.
- Mekkora egy flegma köcsög vagy!
Ja, az vagyok. Bocs’ már, hogy nem hallgattam végig… Elegem van belőlük. Menjenek dolgozni. Vagy húzzák meg magukat egy sötét lyukban…
Annamari megérkezik, majd gyorsan elrohanunk hozzánk, feldobálom a ruhákat a szárítókötélre, megmutatom neki a lakást, majd uzsgyi ofőhöz.
Az angolóra hamar elszáll, viccelődünk, hangulatosan telik. Majd úgy döntünk, hogy bemegyek a Duna Plázába és megtekintjük a legújabb Fazekas Potter részt… Szerencsénk van, gyorsan bejutunk és középen kapunk jegyet. Remek. A film tetszik. (Többet nem írok róla. Túl sokat írnék.)
És most pedig meleg van… Nagyon meleg van.
Más.
A terhes nők ellepték a várost! És rettegek, mert amik most bennük vannak, azok a kis izék, nemsokára szintén ellepik a várost… És hangoskodnak, sírnak, ordítanak, elesnek, véreznek, bűzlenek, ütnek, csúnya fejet vágnak és még sorolhatnám… Válság van!!! Ki az a hülye, aki ilyenkor csinál ilyen izét… Hogy is hívják? Gyereket?
1 megjegyzés:
:DDDDDDDDDD Pape, nagyon tudsz szórakoztatni :)
Megjegyzés küldése