2009. szeptember 8., kedd

Zene.

Mikor vidám vagyok, Sophie Ellis-Bextort hallgatok.

Ha szomorú, Sarah McLachlant.

Ha szerelmes, Avril Lavigne-t.

Ha azt akarom, hogy mindenki hagyjon békén, Pinket.

Ha el akarok merengeni, Yann Tiersent.

Ha szenvedek, mert fáj, Sara Bareilles-t.

Ha buli van, The Veronicast.

Ha mindent elpusztítanék Muse-t.

Ha magamba fordulós kedvem van, Lifehouse-t.

Ha a világ másik felén lennék, A Fine Frenzyt.

Ha nem értenek meg, Tori Amost.

És mostanában mindegyiket, és gyakran érzem úgy, hogy egyszerre kéne őket hallgatnom.

Mi van velem?

Nincsenek megjegyzések: