Keddi vegyes.

Buzik.

Sajnos egyre jobban kezdek kiábrándulni a melegek egy (általam kigondolt) csoportjából, a "buzikból"*.

Mikor már épp kezdem megszokni, hogy vannak ilyenek is, mindig akkor ér váratlan meglepetés.

Van egy srác, akivel már fél éve beszélgetek MSN-en, kezdtem megbízni benne, látni, hogy a "buzik" is lehetnek jó emberek (ugyanis neki hetente van új... khm... partnere (?)), mikor ezt írja:

"Nem verjük ki most kamba?"

Hát ööö... NEM!

Persze mikor Viktor ír hasonlót (Őt abszolút nem tartom "buzinak"), biztosra tudom, hogy csak viccel; még jókat is nevetek rajta. De a fent említett fiú sajnos nem viccelt, úgyhogy újabb feketepontot írtam fel magamban a "buziknak".

Blogtali.

Én már régóta szeretnék találkozni a többi blogossal, de a decemberi találkozó (is) a büdzsémen múlik. (Nyáron is szerettem volna ott lenni, de akkor nem fért bele a költségvetésbe, bár most sokkal valószínűbb, hogy tudok menni.)

Nem csak azért, hogy (végre) láthassam azokat, akikről olvasok, hanem hogy személyesen is megismerhessem őket (pl.: Captain, m., és ma feliratkoztam Iguazuhoz, úgyhogy már Ő is érdekel) mert -azt hiszem- így már sokkal könnyebben tudom értelmezni és értékelni, amit írnak.

Haj-jaj.

"- Fodrásznál voltál?

- Nem. Magamnak vágom.

- Tééényleg? Nem is látszik!

- Kösz'!"

Tényleg köszönöm, jól esik. De még mindig nem értem, miért olyan borzasztó nehéz megjegyezni, hogy igen, én magamnak vágom a hajam. Igen, néha nagyon ocsmány frizurát találok ki magamnak, de nekem az is tetszik. Mert az a frizura az egyéniségemhez tartozik. Az a frizura olyankor ÉN.

Amúgy mostanában azon gondolkozom, hogy magamnak fogok pólót varrni. Miért?

Ad 1: Csak nekem lesz olyan.

Ad 2: Jobban tudom magam kifejezni.

Nyúlúr.

A reggeli készülődés sokkal könnyebben megy, ha ilyet találok a fürdőszobaszekrényen:

*Tu ándörsztend vát áj mín: buzi: olyan meleg, aki minden este mással fekszik le és ezsébe sem jut, hogy kapcsolatban éljen.