2010. február 14., vasárnap

Sztereotípiák melegekről.

Igen, úgy érzem, hogy ennek a bejegyzésnek muss sein. Miért? Mert felidegesít, mikor valaki csak úgy állít valamit a melegekről, amikor azt sem tudja, hogy miről van szó. És határozottan állítja a saját igazát. Pedig egyszerű lenne: leülne egy meleggel és beszélgetne. Megismerné. Akkor legalább nem hagyná el olyan sok butaság az ember száját. [Nem is beszélve ama nevezett köcsögheterókról, akik gyűlölködve beszélnek a melegekről.]
A kérdőívet lezártam, most pedig próbálom összefoglalni a gyűjtött információt:
Az első kérdés az volt, hogy “Sorold fel, mi jut eszedbe, ha a melegekről kérdeznek!”. Elég érdekes válaszok születtek, de próbálom őket értelmezni és reagálni rájuk.
felvonulás, bejegyzett élettársi kapcsolat, szivárvány, buli” – A felvonulás -sajnos- egy negatív jelkép, amit maguk a melegek rontottak el. Miért? Mert nem hirdetni kell, hanem felvállalni. A bejegyzett élettársi kapcsolat nekem ugyanolyan, mint a házasság, úgyhogy akár az is lehetne. Végülis egyenlő emberi jogok vannak, vagy nem? [Ez persze nem azt jelenti, hogy én megházasodnék.] Szivárvány. Szintén jelkép, melyet 1978-ban készített el Gilbert Baker, mint a meleg büszkeség zászlaját.
szorongás, titok, életforma” – szerintem ez csak egy ideig jellemző, amíg nem vállalod fel saját magad és környezeted előtt.
magas hang” – nem sorolnám fel az ellenpéldákat.
"Először is, melegnek lenni természetellenes dolog, elvégre Isten azért teremtette a férfi mellé a nőt, hogy tudjon szaporodni.. namármost azonos nem esetében ez képtelenség. Hogy ki mi alapján kezd a saját neme iránt vonzódni, azt feltételezem, hogy valami komoly lelki sérülésnek kell ahhoz történnie, hogy valaki eljusson idáig. Esetleg családi háttér (pl: valaki csak az egyik szülőjével él, és ez kivetítődik a nemi beállítottságra) Nekem konkrétan nincs bajom a melegekkel, mert eddig semmiféle problémám nem volt belőle. Azt bátornak tartom, ha valaki fel meri vállalni, viszont azt elítélem, ha valaki egyenesen hirdeti! (lásd: melegfelvonulás), mert elég visszataszító az annak, aki nem meleg, mellesleg rossz hatással van a fiatalabb ko” – rosztályra, gondolom én, mert sajnos a vége lemaradt. Felfoghatjuk természetellenes dologként [abba, hogy Isten teremtette-e az embert és minden mást, inkább nem mennék most bele], de gondoljunk csak bele, hogy az állatvilágban is megtalálható a homoszexualitás [lásd: Origo-cikk]. Válaszod utolsó mondatával egyetértek.
önmagam élete a nemiség kérdésében...” és “Hát én magam :), a sok bántás, amit a suliban kaptam, mikor egy szűk körben kiderült a dolog..., de egyben a barátaim is, akik kiállnak mellettem, és elfogadnak” – Az első mondat egy szép megfogalmazás, az utóbbi pedig jellemző a teljes felvállalásig [és néha utána is].
Az egyik legjobb barátom, aki szintén meleg, de a hiedelmekkel ellentétben hihetetlenül okos, jófej és tényleg mindent meg lehet vele beszélni.” – Ilyet jó hallani/olvasni.
Gyermektelen párok, akiknek valahol csúnyán félresiklott az életük vagy nem kaptak meg valamit a közeli rokonaiktól/ismerőseiktől. Nem találják magukat…” – Tipikus sztereotipikus megközelítés. Nem azért lesz valaki meleg, mert szörnyű pszichikai megrázkódtatás érte. [lásd: Freud: A szexuális élet pszichológiája] Nem találják magukat? Nem értek vele egyet, pl. híres színészek, politikusok, énekesek, stb. Mind megtalálták magukat.
ismerek távolról egykét meleg srácot, akiket bírnék, ha úgy alakulna, dehát messze laknak. van idegesítő meleg meg klassz meleg, a klassz meleg általában amolyan superhero, hatszázszor jobb arc mindenkinél. az idegesítő meleg meg leopárdmintás ujjatlan izompólóban van...” – Ez igazán kedves, de egy picit gyermeki megközelítés. [Az utolsó mondat viszont nagyon igaz. Sajnos.]
ki a lány? nem fáj? anyád tudja?” – Jellemző kérdések. Válaszok: Nincs ilyen. Nem. Nem. [Mert nincs.]
ugyanolyan emberek, mint bárki más” és “nem kezelem másként őket, mint a heterókat” – Ámen.
Következő kérdésemre [“Szerinted melyik a legjellemzőbb a meleg férfiakra?”] előre megadtam a válaszokat, a válaszadónak csak pipálgatnia kellett saját belátása szerint. Az eredmény a követező:
Melegek.Az “Egyik sem”-et inkább vegyük ki az elemzésből [bár meglepő a nagy aránya]. Tehát a legtöbben “nőies”nek gondolják a melegeket, ami lényegében igaz is, ha megfigyelünk egy meleget és egy heterót egymás mellett nagy valószínűséggel megmondható, melyikük vonzódik saját neméhez. Ennek ellenére mégsem tartom fő jellemzőnek, hiszen van olyan meleg ismerősöm, akiről senki nem mondaná meg első látásra [hacsak nem úgy teszem fel a kérdést, hogy “Szerinted ez buzi ez?”]. Következnek a “Hisztisek” és a “Divatfüggők”.
A hisztisség nem szexuális beállítottság, hanem személyiség kérdése.
Divatfüggők lennénk-e? Szerintem az bátran állítható, hogy a melegek között nagyobb százalékban figyelnek megjelenésükre és ápoltságukra a férfiak, mint a heterók között [pl. ötvenesek között már nagyon látszik a különbség], de az, hogy állandóan divatlapokat bújnánk és a jelenlegi trendeknek akarnánk megfelelni, egyértelműen sztereotípia.
A következő “Hűtlenség” szintén személyiség kérdése és nem melegség-nemmelegségé.
Az "Affektálnak” 4%-ot kapott, ami saját belátásom szerint meglepő, ugyanis én úgy tapasztaltam, hogy még maguk a melegek is így gondolnak magukra és szégyenlik, hogy ezt teszik. [De örülök, hogy végül mégsem kapott nagy százalékot a kérdőív válaszadói között.]
Ez után megint egy kifejtős kérdés következett: “Mit gondolsz arról, hogy a meleg pároknál szerepek vannak? [Egyikük a férfi, másikuk a nő?]”.
Mivel a legtöbben szexuális megközelítésből adták meg válaszukat, ezért először egy kis melegkultúra:
A homoszexuálisok szexualitását vizsgálva három típusra bukkanhatunk:
Aktív – aki az ágyban a “férfi”. Aki megdugja a másikat.
Passzív – aki az ágyban a “nő”. Akit megdugnak.
Uni – aki váltogatja a “szerepeket”.
Persze ez nem azt jelenti, hogy magában a kapcsolatban is így lenne, a szerepek felosztva, satöbbi. Egy aktív lehet nőiesebb is, mint egy passzív, és lehetnek aktív-aktív, passzív-passzív párok is… [Sok múlik a másik szeretetén/tiszteletén/kitartáson, stb.]
És akkor a válaszok:
Biztos, hogy van valamiféle nő-férfi szerep, elvégre el kell dönteni, hogy nemi érintkezésnél kinek rakják be...” és “hát különben hogy máshogy lenne?? mármint lyuk meg nemlyuk, érted” – válasz fent megadva.
lelkileg vannak sérülékenyebbek, azok lesznek a passzívak, a nők. Vannak, akik férfiasak maradnak, ők az aktívok” – Szerintem a passzívság, aktívság nem a lelki sérülékenységen múlik…
kicsit furcsa dolog. deee, ugyanez megvan minimálisan a hetero pároknál is, csak nem nevesítik a gyereket. de mindig van egy dominánsabb, aki nem feltétlen a férfi.“ és “Ez így hülyeség. Van aki (inkább) passzív/aktív, de ettől független, hogy a kapcsolatban ki a dominánsabb (vagy teljesen "demokratikus"-e a kapcsolat)” és “marhaság :S a szerepek és dominancia jelleg nem ettől függ” - Ahogy én is mondtam.
A legidegesítőbb dolog azonban, amikor valaki azt kérdezi, hogy “Ki a lány?”… Két férfi/fiú van a kapcsolatban… Szó sincs lányról. Semmilyen értelemben.
Utolsó kérdésem szintén feleletválasztós volt: “Szerinted melyik a legjellemzőbb a leszbikusokra?
Leszbikusok.Meglepett, hogy a “Feministák” győzött, hiszen –szerintem- a jogainkért történő harc rajtunk múlik. Azon, mennyire vagyunk kitartóak. Mennyire akarunk kiállni az igazunkért és nem azért, hogy melyik nemhez vonzódunk. Utána következik a “Férfiasak”. Itt ugyanazt írnám, mint feljebb, a “Nőiesek” válaszra.
Igénytelenek”: ismerőseim alapján ez egyáltalán nem igaz.
Végül hagytam egy “Egyéb vélemény”-lehetőséget azoknak, akik jobban ki akarták fejteni véleményüket.
Nekem személy szerint nincs problémám a melegekkel, amíg nem hiszik azt, hogy ettől ők most olyan marha különlegesek lesznek és úgy is viselkednek.” – Egyetértek és remélem, hogy én nem vagyok ilyen.
A leszbikusoknál is degeneráció van, mint a melegeknél, csak egy hetero szempontjából a leszbik izgalmasabbak.“ – Degeneráció?! Ha ezen most túllépek [márpedig muszáj lesz], akkor annyit mondhatok, hogy a mondat második tényleg igaz. [Forrás: apám]
nehéz dolog a bujkálás, hogy nem mondhatod meg, nem vállalhatod fel, nem ismerhetnek meg igazán.” – Manapság egyre elfogadóbbnak tűnik a világ [bár lehet, hogy csak a saját kis világomból indulok ki], persze sok mindenen múlik az adott személy elfogadottsága [rokonok, barátok, tanárok, iskolatársak, munkatársak]. Nekem szerencsém volt/van.
Undorítóak vagytok” – Te meg egy paraszt.
Eléggé hosszú, száraz és unalmas írás lett, de úgy éreztem, muszáj valahogy az emberekre hatást gyakorolnom, hogy elfogadják a melegeket és elfelejtsék a buta sztereotípiákat. Remélem, mindenki talált magának elég érdekes információt a bejegyzésben, illetve köszönöm szépen a válaszadók munkáját!

”A homoszexualitás a természet célszerű eszköze annak megakadályozására, hogy ötvenévesnél idősebb férfiak alacsonyabb rendű utódokat nemzzenek.” (Schopenhauer-féle elmélet)
”A homoszexualitás a narcisztikus tárgyválasztás és az anális zóna erotikus jelentőségének fennmaradása.”
(Sigmund Freud)
”A homoszexualitás olyan nemi vágy, melynek lehetősége csírájában valószínűleg minden férfiban jelen van…”
(William James)

4 megjegyzés:

Daedalus írta...

Hát Peti ez tényleg egy meglehetősen hosszú, de annál érdekesebb bejegyzés lett. Jó megtudni, hogy mit gondolnak az emberek, nagyon hasznosak az ilyen kérdőívek. A kommentekre adott válaszaiddal pedig egyetértek. :D

Panni írta...

Örülök, hogy bekerült a válaszom:D örülök, hogy örömet okozott, főleg, mert tényleg az egyik legjobb barátomról van szó. És jó volt megtudni, hogy mások hogy látják és hogy te hogy látod ezt. Sajnos, sok az előítéletes... Ha mondhatom így, én veletek vagyok:)

979 írta...

Egyáltalán nem volt unalmas, főleg nekem, aki ugye éppen a témából írja a szociológiai szakdolgozatát. Szívesen elkérném az eredményeket, hogy felhasználjam őket, de mivel nem ismerem a módszertanát, és a bizottság nem tekintené tudományos munkának, mégsem teszem. Azért hasznos volt így is.

Névtelen írta...

a hűtlenség csak akkor sztereotípia, ha lecsupaszítva a fűvel-fával-elsőadandóalkalommal dolgot vesszük. egyébként meg sajnos nagyon is hétköznapi probléma, és elég összetett. idővel a sok egyéni/társadalmi feszültség miatt kialakul egy bizonyos "individuális" életvitel. a nem tudatosan önző magatartásból pedig egyenesen következnek a felületes emberi kapcsolatok, azokból pedig egy még mélyebb elszigeteltség, abból pedig még több felületes kapcsolat. saját magamon is tapasztalom -az évek előrehaladtával egyre inkább-, meg úgy általában tíz melegből kilencnél. de az is lehet, hogy csak én (és a vonzataim) a gyenge szériásak. kéne erről egy tanulmány. 979? :)