Csak úgy gyorsan.

Krisszel szakítottunk. Erről ennyit.

A tegnapi éjszaka meg szokatlanul csodálatosra sikeredett. [Mármint az a szokatlan rajta, hogy maga az esemény volt nem-szokásos, de még sok ilyen lesz és akkor szokásossá válik és akkor csak szimplán lesz csodálatos. De mindenféle csodálatos csodálatos, szóval… Megint csak a levegőbe beszélek. Ajjaj.] A lényeg, hogy jól éreztem/éreztük magunkat. Nagyon. Nyehe.

[Ma csak kicsit voltam mosott szar, de Mazsola boldogított, meg a vállalat-gazdaságtan ZH is boldogít holnap. Amire még pónikukinyit sem tanultam.]