2010. december 15., szerda

Időgépet kérek karácsonyra. Zenélőst.

_fűbenfekvés._ “Ugye mi  csak barátok vagyunk?
_mondd, hogy harr._ “Jó, most vágjatok értelmes képet! *** Dóri! Szerintem ez nekünk nem fog menni.”
_pupákok._“Ez nem lett olyan rossz. Azért érzed, a répa befigyel.”
_tolvaj! fogják meg._ “Nekem igenis kell az a kurva Virginia Woolf, az alagsorból.”
_skizofrénia a köbön._ “Esztii, nyisd ki a szemed a képen! *** Ez jó, ez jó, nyitva van a szemem!”
_szeretlek. így, a nyelveddel együtt._
”Tudtad te ott belül. Hogy egyszer jön majd egy buzi, aki mindent felkavar.”
 
_vámpírok._ “És akkor majd így ráugrasz a piszoárra?”

Hiányzik. A minden.
Persze, hogy mindig akkor érzem, hogy el kéne zárkóznom, mikor minden rendben van.
Mert minden rendben van, tényleg.

1 megjegyzés:

Timi írta...

Mindig ilyenkor jövök rá,hogy nekünk nincs közös képünk.