Majdnem Köztársaság.

‎"A fejlett demokráciák minisztériumainak szakmai feladatokért felelős vezető munkatársai többnyire az országban elismert szakemberek, akik hosszú ideje végzett szakmai munkájuk eredménye alapján kerülnek vezető helyre. Magyarországon a közoktatás vezetőivé az iskolai munkában kiemelkedő eredményt felmutató középiskolai igazgatót, tanárt, a felsőoktatás irányítására pedig többnyire tudományos presztízsű egyetemi professzort neveznek ki." - Veress József: A gazdaságpolitika nagy elosztórendszerei.

Hoffmann Rózsa biztosan nem olvasta, de valószínűleg tisztában van ezzel. Persze nem ő nevezte ki saját magát, hanem Réthelyi. De a mi Rózsánk, ez a csodálatos nő nem professzor. Docens. Majdnem-professzor. [Sorrend itt.] De persze ő elismert szakember, hiszen mindenféle díjat kapott már, talán csak a Neveletlen hercegnőben látott Rózsa-érdemrendet nem kapta meg. Ami szintén majdnem-valós.

Egy kedves ismerősöm mondta, hogy országunk olyan ország, ahol még egy Havas Henrik is kaphat docensi címet. Persze ő címzetes, azaz csak majdnem-docens.

De persze hogy a másik oldalt se felejtsük ki, ott volt még Hiller István, aki nem államtitkár volt, mint Rózsa [azaz majdnem-miniszter], hanem tényleg-miniszter, viszont ő is "csak" docens. [Magyar Bálint pedig még az egyetemi oktatóság közelébe sem került.]

Ahogy országunk is csak majdnem-fejlett demokrácia. Persze vannak demokratikus királyságok, mi pedig még csak majdnem-királyság vagyunk, de mindennek eljön az ideje. [Talán majd Rózsa is egyszer professzorasszony lesz.]

Ugyanígy majdnem-európai az adózásunk is. A 27%-os ÁFA majdnem-Eu-színvonalú, a hiba annyi, hogy mindenhol alacsonyabb. Ahogy a jövedelmünk is majdnem-uniós. Majdnem eléri az átlag felét.

Megszólalnunk is csak majdnem-szabad, persze ezt nem merem kifejteni jobban, mert a végén még valamelyik hirtelenjében megalakult közintézmény beszünteti a blogot.

Én pedig nem szoktam politizálni, de azért a helyzet majdnem kicsapja a biztosítékot.