2012. június 20., szerda

Gyufagyári napló. Első fejezet.

Az ideális jelölt.

Aki szeretné megpályázni a gyufagyár eladó-pénztárosi vagy csemegepultosi pozícióját, a következő képességekkel kell, hogy rendelkezzen:

A legfontosabb erényed, ha nem szereted azt, amit csinálsz. A legjobb, ha ennek a következőképp adod módját: “Ennyi pénzért ezt a szart csinálni.” Tehát az is pluszpont a felvételinél, ha keveselled a fizetésed (amiről már a jelentkezéskor értesítenek, persze, aminek összege ekkor még neked nem okoz problémát).

Előnyt jelenthet az is, ha egyszerűen semmit nem csinálsz majd a munkaidőd alatt. Hiszen úgyis van óránként pár perc szünet, ha ügyes vagy (és miért ne lennél, hiszen te is gyufagyári dolgozó szeretnél lenni), ezeket a pár percnyi szüneteket akár félórákra is elnyújthatod. Jelszavad legyen: “Büdös a munka!”. Amiatt nem kell aggódnod, hogy akkor ki végzi majd el ténylegesen a munkát; úgyis van pár szerencsétlen, aki majd elvégzi helyetted is.

Képességeid közül kiemelkedőnek kell lennie a pletykajártasságodnak is. Egy lakótelepi öregasszonynak hozzád képest kismiskának kell lennie! Az üzletvezetőnél pirospontot kapsz, ha kitalációddal vidítod fel a napját.

A negyedik fontos tulajdonságod pedig legyen az, hogy semmilyen szakmai múlttal ne rendelkezz. A legjobb, ha még életedben nem jártál élelmiszerüzletben.

Ha mindezeknek megfelelsz, nyugodt lélekkel jelentkezhetsz az üzletvezetőnél.

Nincsenek megjegyzések: