La Estampida by Ska-P

Nos... Valahogy a múltkori bejegyzésem után rájöttem (pontosabban ma hazafelé), hogy ezentúl a bejegyzések címe az lesz, amelyik számot éppen hallgatom. :] Legalább megtudjátok, mit hallgatok.
Ez amúgy egy eléggé vegyes bejegyzés lesz, mert mostanában nekem is olyan sokminden van a fejemben.
Közben a Moulin Rouge-t töltöm le, mert még nem láttam. (Tudom, az illegalitás mocsárban fogok megfulladni, dehát ez van. Erre való az internet. Nemdebár?)
Ma nagyon jó érzés volt végre Annamarival beszélgetni. Rájöttem, hogy az utóbbi hetekben azért hiányzott annyira (mármint Annamari), mert csak én beszéltem (és beszéltem és beszéltem) hozzá, de őt nem hallgattam meg. Most pedig mesélt a hétvégéjéről, és nagyon jó volt hallgatni. Aztán megölelni. :]
Most jut eszembe, hogy ő nem tud jönni Békejelre. Sajnos. De Lili és Sztó jön, és így is jó.
Előtte való este pedig Lilinél muffinparti lesz, amit már tűkön ülve várok. Azért, mert ismét láthatom Lilit, másrészről meg azért, mert MUFFIN. És a muffin édesség. Az édesség finom. Ami finom, azt szeretem. És amit szeretek az felvidít. De mondjuk Lili is felvidít. Hm... Úgy látszik, tiszta vidáman megyek majd békejelre.
Nem tanulok mostanában. Pontosabban semmit sem csinálok. Csak netezek, filmet nézek (jut eszembe láttam a Hallam Foe-t, ami ragyogó, illetve most hétvégén megnéztem a Végső állomás harmadik részét, ami hát ööö... ugyanolyan, mint az első kettő rész), apámmal nem is nagyon beszélek, nem takarítok, nem főzök. Semmit nem csinálok! És ezen változtatnom kéne.

Májusban német érettségi. Arra is készülnöm kéne. De nem teszem.
Lillát minden vasárnap matekérettségire készítem fel. Remélem, azért legalább a hármas meglesz neki.

És igen, szerelmes vagyok. Nagyon.
Lehet, hogy most amit itt fent leírtam, nem sokan értik, vagy nem is sokakat érdekel, csak szeretem leírni a gondolataimat. Várom, hogy valaki hozzászóljon. :]