2009. december 23., szerda

Coming Out meg minden más.

Coming Out az osztályban.

Hétfőn csupán négy órám szokott lenni, ezért arra gondoltam, hogy suli meg osztálykarácsony között elmegyek a nyelvvizsga-bizonyítványomért, aztán hazarohanok, bekapok valamit és megyek vissza a suliba. Így is lett… Mikor befordultam az iskola folyosóján, láttam, hogy a fél osztályom két, egymással szembe elhelyezett padon ül és valaki hirtelen felkiáltott, hogy “Na itt van!”. Igazából ezen nem is lepődtem meg, hiszen mindegyik olyan lüke, de mikor levettem a kabátom, Dia hirtelen felállt, és elráncigált a lépcsőig.
- Tudják. Mind tudják.
- Honnan?
- Norman és Endre kiabálták szét matekóra előtt…
Hirtelen meglepődés, némi ijedtség, aztán gyors váltás, mosoly és vissza a többiekhez.
- Kérsz sütit? – kérdezte Fanni őszinte mosollyal az arcán.
”Ezekkel mi van? Most tudták meg, hogy az egyik osztálytársuk meleg és ennyi? Nem is mérgesek? Csupán ennyi a reakció? Hogy kérek-e sütit? Hát jó. Eddig is szerettem őket, de ááá. Ez meglepő.” – gondoltam én akkor. De aztán hirtelen átgondoltam az egészet. Jó. Tudják. Emiatt hálás is lehetnék a két gyökérnek, de nem vagyok. Miért?
Mert az, hogy én a blogomban, apám és a családom előtt felvállalom, hogy meleg vagyok, az nem azt jelenti, hogy hirdetni is akarom. [Erről Captain
Mr. Norway című bejegyzése jut eszembe btw.]
Mindegy. A lényeg az, hogy kiderült és elfogadtak. Aki meg nem, az nem is érdekel.

Második befektetés.

Életem első nagyobb befektetése, amit saját pénzből vettem a laptopom [Eszkimó]. Most pedig megvettem a másodikat, a kanapémat. A kanapénkat.
Bár az úgy volt, hogy majd később megyünk megvenni, ha lesz olyan ember, akinek van autója és el tudná hozni, de tegnap hirtelen ötlettől vezérelve elrángattam Kriszt.
Ez szörnyű ötlet volt, mert nem gondoltam át a csomaggal való hazajutás útvonalát. Ott álltunk a harminckilós kanapéval az Ikea előtt és néztünk nagyokat…
No sebaj, végül több ember és [az amúgy félrészeg] apám segítségével sikerült hazajuttatnunk, és most már nem kellett Krisszel az egyszemélyes ágyamon nyomorognunk. [:
De legalább tanultam a saját hibámból, mindent át kell gondolnom, mielőtt cselekednék.

Válaszok.

m.: Semmi probléma, lesz még alkalom.
Judit: Nem, nem én voltam, nincs kék sapkám és kabátom.
Illetve az illető nem Hajós Alfréd, bár meglepő a hasonlóság. Őt Rudolf Valentinónak hívták és a némafilmek sztárja volt. [És mellesleg nem rossz bőr.]
Mazsi: Ne haragudj rám, hogy mostanában keveset vagyok gépnél… Képek lesznek még ma vagy holnap.

Update to Afterparty..

A képeket sajnos csak most sikerült megszereznem, gyönyörködjetek. (ikszdé)
 RolandKataPaPeÉtteremben
Itt Rolanddal és Katával ülünk az étteremben. [Ahol azt a finom tésztát ettem.]
FanniPaPeKata
Itt pedig már Fannival és [megintcsak] Katával pózolunk az utánbulin.
 LaciDaniBeccaBlaskóTihamérPaPe
Beccával és a srácokkal próbálunk élhető fejet vágni a kamerának.
 Afterosztálytánc
Nagyban nyomjuk az osztálytáncot.
Afterosztálytánc3
És ismét osztálytánc.
Remélem, elégedettek vagytok a képekkel, én jól éreztem magam, az biztos.

Csók mindenkinek! 

Nincsenek megjegyzések: