“Megkésellek, baszod!”.

Tegnap éjjel tizenegy után pár perccel bandukoltam hazafelé, fülemben természetesen szólt a zene, már az előző és a mi utcán között jártam… Leelőztem egy férfit és egy srácot, akik [valószínűleg] arabul beszélgettek, majd az egyik kapualjból kijött egy [natürlich alulexponált] fiú, és kérdezte, hogy van-e kétszázasom. Én le sem lassítottam, de mondtam, hogy sajnálom, de nincs nálam pénz. Jöttem tovább, hátranéztem, láttam, hogy ahogy a pár is jön, ő is jön… A pár másfelé ment tovább, de a srác jött utánam… Bal kezemben tartottam az esernyőt, jobbal pedig a táskámban kotortam a kulcs után… Előhúztam a kulcscsomómat. Baszd meg, ez nem jó. [Tudni kell, hogy mikor hazamegyek, kapukóddal szoktam kinyitni a kaput, mert az én csomómon nincs kapukulcs és a kapucsengő ilyenkor csönget egyet fent, amire apám mindig felébred… Ezért tegnap kivételesen apám kulcsát is magammal vittem, hogy majd ne ébresszem fel.] Elővettem végre apám kulcsát, de addigra beért a srác.
- Mennyi az idő? Van telefonod? Mutasd meg rajta!
- Nincs telefonom és negyed tizenkettő. – Ennyi erővel akár azt is mondhatta volna, hogy adjam oda a telefonom… Közben apám kulcscsomóján kerestem a megfelelő kulcsot, de nem voltam benne biztos, hogy melyik az.
- Van nálad pénz? Van telefonod?
- Nincs nálam pénz és nincs telefonom.
- Mutasd meg! – Hogy nincs? Melyik lehet az a kulcs? Mintha lett volna rajta ilyen műanyag izé.
- Mi van a füledben?
- Fülhallgató.
- És azt mibe dugtad? – Erre fogta magát és belenyúlt a nadrágom bal zsebébe. Oda az mp4-em! Hirtelen ötlettől vezérelve megragadtam a csuklóját és kirántottam a zsebemből.
- Ne túrkálj! – Jééé, nincs nála a lejátszóm. Szerencsémre tegnap kivételesen a jobb zsebembe tettem.
- Megkésellek, baszod! – erre előkapott egy bicskát a zsebéből. Nem láttam közvetlenül a pengét, csak azt, ahogy megcsillan rajta a közvilágítás fénye… Annyira nem tudtam, hogy mit kéne csinálnom, hogy nem néztem sem rá, sem a késre, sem sehova, csak a kulcsot kerestem… Megtaláltam! Bedugtam a zárba.
- Van nálad pénz? Megkésellek!
Elfordítottam a kulcsot, a kapu kinyílt, én gyorsan bejöttem és rácsaptam a kaput. Megmenekültem…
Budapest, I hate you!