Nem tudom, hogy emlékeztek-e erre a bejegyzésre, de azt kell mondanom, hogy most pontosan ez történik. [Persze Ő nem dohányzik, meg nem nézünk tévét, a többi stimmel.]
Az egész… leírhatatlan… [Még jó, hogy akkor leírtam, haha.]
Amúgy nem ez a nyammogni való, az egy kicsit depressziós bejegyzés lett volna, de most amúgy is borús az idő, meg jön a tél, úgyhogy gondoltam, nem veszem el a kedveteket, hanem vidámboldog bejegyzéseket fogok írogatni.
Még kell egy kis idő, mire rendbe rakom magam teljesen, a betegség kicsit elvette a kedvem mindentől, de ti kedvesek és türelmesek vagytok, vártok egy kicsit, és megkapjátok az olyan bejegyzéseket, amiért igazán olvassátok ezt a blogot…
1 megjegyzés:
Dász iszt zo sön (mármint a hivatkozott bejegyzés), örülök, hogy az ifiúrnál boldogság vagyon (talán majd egyszer más portákon is bekepog végre), de azért hiányoltam a tegnapelőtti ivászaton.
Aurelio
Megjegyzés küldése